Noha az 1944-45-ös délvidéki vérengzések részleteinek feltárása meglehetősen döcögősen halad, az első mérföldkövet már átlépték a kutatások. Megszületett az első határozat, mely kimondja: a Martonoson kivégzett áldozat valóban politikai és ideológiai indíttatású üldözés és erőszak áldozata volt. Vajon innentől fogva zökkenőmentesen zajlanak majd a történészi vizsgálódások?
Forró Lajos Szegeden élő, vajdasági származású történész tizennyolc éve kutatja az 1944-1945 telén elkövetett délvidéki magyarellenes megtorlások részleteit. Munkája meghozta első gyümölcsét: 2009. január 15-én a magyarkanizsai városháza nyilvánosságra hozta a szabadkai Kerületi Bíróság végzését a történész nagyapjának, Forró Lajos kivégzésének ügyében. „Elfogadjuk Forró Lajos kanizsai lakos 2008. március 5-én kelt kérelmét, és megállapítjuk, hogy a már elhunyt idősebb Forró Lajos politikai és ideológiai indíttatású üldözés és erőszak áldozata volt” – áll a hivatalos iratban.
Az első rehabilitáció talán lendületet adhat annak a döcögősen induló folyamatnak, amely remélhetőleg végre tisztázza, hogy mi is történt valójában 1944-1945 fordulóján. A délvidéki magyar és német áldozatok rehabilitálását már több ízben kérelmezték hivatalos és civil szervezetek egyaránt, a folyamat azonban csak lassan halad előre.
A Kitekintő.hu összeállítása a témáról ide kattintva olvasható.