Ukrán elnökválasztás magyar szemmel

2010. február 14. - 08:51

A vasárnapi ukrán elnökválasztás győztese immáron minden kétséget kizáróan Viktor Janukovics, aki közel 3%-kal verte meg ellenfelét, Julija Timosenko jelenlegi miniszterelnököt. A választások mind az EBESZ, mind az USA és a FÁK megfigyelői szerint tisztességesen zajlottak, azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vesztes fél bele is nyugszik Janukovics győzelmébe. Egyelőre azonban „semmi szokatlan” nem tapasztalható Kijevben, így kezdődhet a latolgatás: mit hozhat a Régiók Pártjának színeiben győzelmet arató Janukovics a kárpátaljai magyarságnak?

Harc a magyarok kegyeiért

Mint arról a Kitekintő is beszámolt, a kampány intenzív időszakában Janukovics tetszetős ígéretekkel igyekezett megnyerni magának az ukrajnai magyar kisebbséget, mellyel az egyik kárpátaljai magyar pártot, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségét sikerült is együttműködésre bírnia. Janukovics és az UMDSZ választási megállapodást is kötött arról, hogy elnökké választása esetén biztosítja az ukrajnai kisebbségek szabad nyelvhasználatát az oktatásban, az igazságszolgáltatásban, az államigazgatásban és a sajtóban, ezen felül szavatolja a jogi és gyakorlati feltételeket ahhoz, hogy a kisebbségek minden szinten megőrizhessék és fejleszthessék anyanyelvű oktatásukat.

Az ígéretek ellenére a kárpátaljai magyarság másik fő politikai képviselete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, nem támogatta Janukovicsot elnökjelöltként, nem tette le voksát azonban más jelölt mellett sem. A KMKSZ a kampánytól a választások lezárultáig ragaszkodott ahhoz, hogy ameddig nem kap pontos garanciákat a magyar kisebbség jogainak védelmére (magyar nyelvű érettségi visszaállítása, magyar nyelvű tankönyvek stb.), addig nem hajlandó egyik jelöltet, így Janukovicsot sem támogatni.

Késő bánat, Julija

Az UMDSZ Janukovicsba vetett bizalma (reménye?) tulajdonképpen érthető, hiszen Timosenko regnálása a kárpátaljai magyarok életére inkább negatív, mint pozitív hatást gyakorolt. Timosenkot nyugodtan nevezhetjük az ukrán nacionalizmus egyik kulcsfigurájának, aki hatalomra kerülése óta folyamatosan szembemegy Ukrajna nemzeti kisebbségeivel. Többek között neki „köszönhető”, hogy az egyetemi felvételi immár csak ukrán nyelven tett érettségivel lehetséges, az, hogy a magyar iskolákba nem érkeztek meg időben a magyar tannyelvű könyvek, és az is, hogy a nem állami oktatási intézmények támogatása drasztikusan csökkent az elmúlt év folyamán. Ezek a határozatok mind a nemzetiségi nyelven történő oktatás visszaszorítását eredményezik.

Nem meglepő tehát, hogy Timosenkót nem támogatták a magyarok. A szőke politikusnő ugyan a két forduló között még egy elkeseredett próbálkozást tett a kárpátaljai szavazatok megszerzésére: ígéretet tett a nemzetiségi nyelvű oktatást korlátozó intézkedések felülvizsgálatára. A KMKSZ azonban nem hitt Timosenko pálfordulásának, s továbbra is bevehetetlen erőd maradt. Az UMDSZ pedig már az első fordulót megelőzően Janukovics mellett tette le a voksát, Timosenkonak így nem termett túl sok babér Kárpátalján - noha a második fordulóban sikerült megelőznie ellenfelét (51-41 arányban) a magyarlakta megyékben. Janukovics egyébként a két forduló között egy hízelgő hangvételű levélben köszönte meg a magyarok támogatását, s buzdította őket, hogy a második fordulóban is szavazzanak rá.

Eljön-e a Kánaán?

A választások eredménye az előrejelzéseket tükrözte a számunkra fontos területeken. Noha a választói aktivitás meglehetősen alacsony (53% és az alatt) volt a kárpátaljai megyékben, a szavazók egyértelműen Janukovicsot támogatták. Az UMDSZ elégedett az eredményekkel. A párt elnöke, Gajdos István kifejezte abbéli reményét, hogy az új elnöknek pár héten belül „sikerül olyan helyzetet teremtenie, amely lehetővé teszi a nemzetiségeket sújtó korábbi rendeletek visszavonását” – olvasható a Háromszék.ro oldalán.

Fenntartásokkal közelít azonban a KMKSZ az új erőviszonyokhoz. A párt elnöke, Kovács Miklós szerint az ukrajnai kisebbségek helyzete egyelőre nyitott kérdés. Remélhetőleg Janukovics betartja „homályos ígéreteit” a kisebbségi jogok korlátozásának visszavonásáról, azonban az sincs kizárva, hogy a parlamenti többség megszerzése érdekében az új elnök megállapodik a nacionalista Mi Ukrajnánk–Népi Önvédelem szövetséggel – ez esetben a magyar kisebbségnek tett ígéreteit akár semmisnek is tekinthetjük – hangoztatta a KMKSZ politológus végzettségű vezetője az MTI-nek.

Kovács Miklós egyébként azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az elnökválasztás még nincs végleg lefutva. Ahogy azt 2004-ben is tapasztaltuk, a vesztesből egykönnyen akár győztes is lehet Ukrajnában, ebben az esetben pedig Timosenko kerülhet az elnöki székbe. Kovács szerint a magyarok helyzete Timosenko elnöksége esetén is kiszámíthatatlan: az ukrán nacionalista törekvések épp úgy felerősödhetnek, mint ahogy valóra válhatnak a miniszterelnök két forduló közt tett kijelentései a kisebbségi oktatást csorbító határozatok felülvizsgálatával kapcsolatban.

A kárpátaljai magyarok sorsa tehát még nem dőlt el. Remélhetőleg az új ukrán elnök tartja magát a kisebbségeknek tett ígéretéhez, s valóban javulás áll be a nemzetiségi nyelven történő oktatás helyzetében. Ha ez nem történik meg, sajnos beigazolódik Kovács Miklós egy korábbi kijelentése: „a kárpátaljai magyaroknak Ukrajnában csak a szavazatai számítanak. Minél kisebb azok szóródása, annál inkább”.

Forrás: Kitekintő.hu