Dalokba ágyazott történelmünk

2010. március 29. - 01:59

A Hajdú-Bihar megyei Jobbik családi napján koncertet adó Napvágás zenekar szövegíróját dr. Varga Tibort, valamint frontemberét Tóth Józsefet kérdeztük a magyar királyi koronázási szertartás egyik eleméről elnevezett nemzeti rockegyüttes indulásáról, létrejöttének körülményeiről és céljairól.

Meséljetek a zenekar megalakulásáról és az akkori szándékotokról, terveitekről!

Tibor: Korábban is azt tapasztaltuk, hogy a középiskolákban, de még az egyetemeken is rosszul tanítják a történelmet a fiataloknak. A tanítottakkal ellentétben van azonban egy olyan szemlélet, amely a magyar történelmi igazságokat tárja föl, s amelynek tudományos alapjai vannak. Ezért gondoltuk, hogy ha az igazság nem jut el az ifjúsághoz a történelemórákon, akkor mi megpróbáljuk dallamos rockzenén keresztül továbbítani a fontosabb történelmi eseményeket, gondolatokat. Tehát az elképzelésnek megfelelően megalakítottuk a Napvágást, és legelső koncertünket a Magyarok Házában, a Nemzeti Rock Napon adtuk 2007 júniusában.

Mit jelent tulajdonképpen a napvágás?

Tibor: A magyar királyi koronázási szertartás szakrális cselekménye ez. Délben, amikor a legnagyobb volt a fény ereje, az uralkodó fellovagolt a koronázó dombra a Szent Koronával a fején. Ennek a dombnak a földjét az ország megyéiből vitték, olyan helyekről, amelyek a történelmünket befolyásoló fontos eseményeknek tanúja volt. Itt a verőfényben a király a négy égtáj felé fordulva kereszt alakban tett úgynevezett fényvágásokat kardjával.

Hogyan születnek a szövegek?

Tibor: Nekem már egyetemista koromban is jelentek meg verseim, szövegeim a Stádiumban és a Hitelben, de aztán a jogtörténet elsodort. Az alakulásunkat megelőzően felmentem a padlásra és előkerestem ezeket a szövegeket. Odaadtam az akkorra már kellően felvértezett Füsti Molnár Lajos szólógitárosunknak, és ő kiválogatta azokat, amelyeket aztán megzenésítettünk a történelmi tudat átformálásának céljából.

Gyakran ismertető kiselőadás is kíséri a zeneszámokat.

József: Valójában egyfajta történelmi utazás hangulatát szeretnénk megvalósítani a színpadon. Ez igazából mindig a közönségtől függ, illetve attól, hogy hogyan képesek befogadni az ilyen szokatlan előadásmódot. Amennyiben azt érezzük, hogy inkább a közönség lelkét ragadtuk meg, akkor csak zenélünk és énekelünk. Ha viszont látjuk, hogy van igény az ismertetésekre, akkor mesélünk is.

Milyen ennek a stílusnak a fogadtatása?

József: Még úgy érzem, hogy sokaknak ismeretlen ez a műfaj, de nagyon jól fogadják az emberek. Szerencsére minden koncertünk végén érezhető, hogy sikerült az egész közönségnek ráhangolódnia a zenénkre, a mondanivalónkra és a stílusunkra.

Hol léptetek fel eddig?

József: Az ország szinte minden zegzugában sikerült már koncerteznünk. Tibor járja az országot, mivel jogtörténeti előadásokat tart, és ahová hívják, oda ő be szokta ajánlani a Napvágást. A Magyar Szigeten már kétszer is játszottunk, ahol nagyon szívélyes fogadtatásban volt részünk. Ezután sok lemezünk is elkelt.

A zenekar tagjai három különböző városban élnek. Hogyan tudjátok megoldani a próbákat?

József: A dobos, a basszusgitáros és a szólógitáros Szentesen él, Tibor Solymáron, én pedig debreceni vagyok. Mivel Tibor a szövegíró, így nem szükséges a próbákon részt vennie. Én pedig hetente kétszer vagy háromszor utazom Szentesre próbálni.

A Napvágás a debreceni közönség tetszését is elnyerte, akik az esős, hűvös idő ellenére is szép számmal hallgatták a történelmi korok eseményeit kiváló zenei komponálással ötvöző nótákat.