Csak a Jobbik állt elő ütőképes programmal

2010. április 8. - 10:34

„Mit ígérnek, mit akarnak a pártok Hajdú-Biharban?” címmel rendezett vitafórumot a Hajdú-Bihari Napló szerkesztősége szerda délután a Semann Étteremben, ahová a megyében listát állított pártok listavezetőit hívták meg. A képviselőjelöltek négy közérdeklődésre számot tartó olvasói kérdésre és egy, a vitát vezető Szabó Katalin által feltett kérdésre válaszoltak.

Az első kérdés a mostanában gyakorta emlegetett mentelmi jog eltörlésének lehetőségét célozta meg. E kérdéskörben a pártok képviselőinek véleménye egyezett abban, hogy ne lehessen elbújni a felelősségre vonás elől a mentelmi jog mögé, de csupán jogszabály-módosításokat alkalmaznának a bűncselekmények elkövetésének megakadályozására.

A legradikálisabb változtatásokról és a mentelmi jog eltörléséről Kulcsár Gergely, a Jobbik képviselőjelöltje beszélt. Kulcsár példaként említette a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés volt elnökének, Juhászné Lévai Katalinnak közokirat-hamisítási esetét, valamint Dávid Ibolya és Herényi Károly egykori vesztegetési gyanúsítása, amely esetekben az országgyűlés nem függesztette fel a politikusok mentelmi jogát. Az ilyen és ehhez hasonló törvénytelenségek megakadályozására a Jobbik szigorúbb törvényalkotást, valamint dupla büntetést javasol a politikusok bűncselekményeinek szankcionálására. Ezzel együtt fontos pontja a Jobbik programjának a képviselők visszahívhatósága és a négyéves ciklus végén vagyonosodási vizsgálat kezdeményezése minden egyes országgyűlési képviselő esetében.

A második olvasói kérdés az úgynevezett álláshalmozásra irányult. Kósa Lajos fideszes, valamint Dr. Oláh Lajos MSZP-s képviselőjelölteket kivéve az összes meghívott támogatná azt a törekvést, hogy egy politikus egyszerre egyetlen tisztséget tölthessen csak be. A kérdést elsőként megválaszoló Kulcsár Gergely örömét fejezte ki az érdeklődés kapcsán, hiszen mint elmondta, a Jobbik programjának ez is sarkalatos pontja, sőt a párt alapszabályában is rögzíti az egy politikus egy időben egy tisztség elvét. A Civil Mozgalom képviseletében Mórucz Szilvia kifejtette, hogy teljes mértékben egyetért az előtte felszólaló Kulcsár Gergellyel, hiszen egy ember csak egy feladatot tud egyszerre jól ellátni.

Kósa Lajos és Oláh Lajos viszont mély egyetértésben hangoztatták a fentiek ellenkezőjét. Kósa szerint „az ország sikerének ez nem záloga”, az MSZP-s képviselőjelölt pedig egyenesen álproblémának, mellékcselekvésnek nevezte az álláshalmozás ellen irányuló törekvéseket.

Harmadjára a körbetartozások gazdasági vonzatáról kérdezték a jelölteket. Mórucz Szilvia szerint a törvénnyel van hatalmas probléma, hiszen az megengedi, hogy egy tényleges munkát alvállalkozók egész láncolata adjon át újabb alvállalkozóknak, aminek végül az eredménye az, hogy a legalsó fokon fillérekért felvállalt munka végül sok esetben mégsem kerül kifizetésre. Szerinte ez egy jogi trükk, amivel a képviselők elkerülhetik a felelősségre vonást, mert képtelenség visszavezetni a szálakat, így nem történhet meg az elszámoltatás. Éppen ezért a Civil Mozgalom megszüntetné az alvállalkozásokat, amely kijelentést Oláh Lajos egyből meg is támadott beszédében.

A Jobbikos képviselőjelölt egy korábbi adattal indította válaszát. Eszerint több mint 200 milliárd forintra becsülik a körbetartozások összegét. Mindez a családi és mikrogazdaságokat sújtja leginkább, tehát a tisztességesen dolgozó kisemberek jártak megint csak a legrosszabbul. A Jobbik közzétenné az adóslistákat és komoly szankciókat vezetne be. Emellett viszont a multinacionális vállalatokat is megadóztatná, s nem engedné azt sem, hogy a hipermarketek 90-120 napos időintervallummal rendelkezzenek a beszállítók kifizetésére, ezt az időt 30 napban határozná meg. Végül Kulcsár Gergely még azzal állt elő, hogy az államnak pénzügyi alapot kellene létrehoznia az ártatlan, ki nem fizetett emberek védelmében.

A Lakatos Tibor MDF-es képviselőjelölt helyett megjelent Makay Zsolt véleménye szerint kétfélét kell megkülönböztetni. Az államnak komoly szerepe van a körbetartozásokban, de a hitelválság ezt még tetőzte. Makay szerint fórumok és program kell ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások újra hitelhez juthassanak, az elképzelést azonban nem fejtette ki.

Az LMP képviseletében megjelent Biró Tamás úgy fogalmazott, hogy a képviselőnek kell példamutatóan viselkednie. Úgy véli, komoly büntetések kiszabásával lehetne orvoslatot találni a problémára. Kósa Lajos azt hangoztatta, hogy nincs általános gyógymód a problémára. Szerinte erős kormány és a közbeszerzési törvény a megoldás.

Az utolsó lakossági kérdés az egyes minisztériumok vidékre való költöztetését firtatta. A Budapest-központúságot a LMP-s Biró Tamáson és az MSZP-s Oláh Lajoson kívül mindenki ellenezte. Biró szerint az elektronikus ügyintézés nagy előrelépést jelenthetne a vidéki minisztériumok esetében, de ennek bevezetése egyelőre lassan halad. Oláh Lajos viszont úgy tartja, hogy az emberek számára az a legelérhetőbb, ha minden fontosabb intézmény Budapesten van.

A Jobbik jelöltje ezzel szemben rámutatott, hogy nagymértékben érezhető a vidék felé terjengő pesti gőg, melynek megakadályozására igenis fontosnak tartják egyes minisztériumok, vagy más intézmények kihelyezését. A kérdés kapcsán a jelölt azt is aláhúzta, hogy vissza kell térnie az országnak a történelmi jogfolytonossághoz, a Szent Korona által megtestesített legmagasabb törvényességhez, amely útról 1944-ben tért le hazánk. Ebben az alkotmányban megtalálható lenne az alacsonyabb választási küszöb, az igazságosabb közteherviselés, az államfői jogok kiterjesztése, illetve az államfő nép által való választása is.

Végül Szabó Katalin kérdésére a képviselőjelöltek arra válaszoltak, hogy mi lenne az első három, a megyénkre vonatkozó intézkedésük parlamentbe jutásuk esetén.

Az LMP-s jelölt munkahelyteremtésen, a mezőgazdasági munkák fellendítésén és a környezetbarát technológiák átalakításán dolgozna. A Fidesz jelöltje a nyolc általános iskola elvégzéséhez kötné a jogosítvány megszerzésének lehetőségét, valamint szorgalmazná, hogy abban a családban, ahol a gyermek nem jár iskolába, ne kapjon a család családi pótlékot. Ezen kívül még az úgynevezett egészségipar fellendítését is megcélozná. Ahogyan elmondta, nagy lehetőségek előtt áll Debrecen, hiszen sokan ruháznak be nagy összegeket az egészségiparba városunkban, mint például a nem éppen magyarbarát TEVA. A Civil Mozgalom jelöltje a politikusok visszahívhatóságát hangsúlyozta és küzdene azért, hogy a pártok ne herdálhassanak milliárdokat pártfinanszírozás címen. A Jobbikos jelölt a mezőgazdaság fejlesztését szorgalmazná és védené meg azt törvény által. De megerősítené a közbiztonságot is, és önfenntartó börtönök kialakításán dolgozna a jelenlegi wellness börtönök helyett. Az MSZP-s jelölt az oktatással, majd munkahelyteremtéssel kezdene, de számára is fontos lépés lenne a Kósa által emlegetett egészségipar kiépítése.