Előkerült egy, a költségvetésből hiányzó 4 milliárd forintos tétel

2010. április 14. - 15:29

Először gondolni sem mertem volna, hogy Magyarországon rászoruló és rászoruló között is különbséget tesznek, különösen nem ilyen aljas módon. Egy rövid, tömör „B” (mint Bicskanyitogató) kategóriás cikk következik.

2007-et írtunk, két éve kezdett komolyabban magába zuhanni a világgazdaság, Magyarország pedig ekkor már kb. mellközépig benne is volt. Azt hiszem nem is nagyon kell részleteznem, hogy a komolyabb megszorítások épp akkoriban kezdődtek, aminek - akárki akármit mond - igazán még most sem látjuk a végét.

Ugyanebben az évben történt egy több szempontból is igen felháborító egyezség a „magyar” kormány (MSZP) és a MAZSIHISZ (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) között. Ebben az szerepelt, hogy 2007-től számított 5 éves futamidő alatt Magyarország 21 millió dollárt, azaz 4.158 milliárd forintot ad át a Magyar Zsidó Örökség Közalapítványnak, amelyet ők a „szociálisan rászoruló holokauszttúlélők egészségügyi, szociális ellátására” fordítanak. 10-11 ezer ember részesülhet a pénzből, mellyel külföldre származott magyar ajkú zsidókat is támogathatnak. És tényleg, ezt ma Magyarországon a MAZSIHISZ oldalára (6. bekezdés) egy szemrebbenés nélkül kiírják.

(A szerződést ide kattintva megtekintheti.)

Végül is teljesen evidens dolog, Magyarországnak éppen van felesleges 4 milliárd forintja, hogy csak úgy, a magyar emberek tudta és beleegyezése nélkül kiszolgáljon vele egy vallási felekezetet. Persze értem és tisztán látom én is, hogy vannak rászorulók, de:

- a magyar minimálnyugdíjból élő időseknek nincs joguk a segítségre?
- netán mi nem vagyunk egyenlőek?
- vagy a parlamentünk csak a nevében „magyar”?
- nem verte még a magyar nemzetet elégszer a sors, hogy mi, magyarok is megérdemeljük a saját országunkban az állami segítséget?

A hétköznapi ember igazából elképzelni sem tud egy ekkora összeget, íme hát néhány példa, hogy mire lenne elegendő 4.158 milliárd forint:

Ez több mint 12 ezer idős rászoruló 1 éves minimál nyugdíja,
vagy 2200 inkubátor,
vagy 5700 mentőautóba elegendő defibrillátor,
vagy 424285 BKV bérlet ára,
vagy 12994 köbméter benzin,
vagy 3465 évig havi fix, 100000 Ft-os jövedelem,
vagy 25509 ember Budapest-London oda-vissza repülőútja,
vagy 20-szor annyi pénz, mint a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének egy éves költsége, amit a kormány 2010-től „megszorítás” miatt negyedére akart csökkenteni, a megszűnés szélére sodorva őket fennállásuk óta először. Fontosabb lenne tehát egy több, mint 60 éve történt háború áldozatainak mai napig tartó folyamatos és megkérdőjelezhetetlen kárpótlása annál, hogy a Magyar vak általános iskolás gyerekek Braille-könyvekből tudjanak tanulni?

És tudják, még mit tartok baromira érdekesnek? Sehol sem volt még akkor a H1N1 járvány, sehol, lett volna műsoridő bőven, és mégsem láttam a TV2 és az RTL Klub híradóiban Gyurcsány Ferencet és dr. Feldmájer Pétert - a MAZSIHISZ elnökét - heteken keresztül a kamerába vigyorogva kezet rázni ezen a 21 millió dolláron lovagolva. Egyszer sem hallottam róla. Sehol! Tudják, ilyenkor vannak már a nyelvemen a "hazaáruló", "elnyomott magyar" és hasonló kifejezések, pedig nem, nem vagyok jobbikos.

Az írás itt folytatódik: Koncmester blog