Vona-interjúk futószalagon

2009. július 1. - 01:59

Index: A választók tizenöt százaléka szavazott a Jobbikra júniusban, a párt Magyarország egyik megkerülhetetlen politikai erejévé lett. Vona Gábor elnököt a párt programjáról, a „cigánybűnözésről”, a mezőgazdaságról, a multikról, a családi gazdaságokról, a melegekről, a zsidókról és a turulról kérdeztük.

„Magyarország a magyaroké” – mondja a Jobbik. Kik a magyarok, és kiké nem ez az ország?

Kirekesztő szlogennek tűnhet, de szerintem inkább befogadó. Mindenki beleértheti magát, akinek ez az ország nem egy rablótanya vagy profitszivattyúzásra alkalmas munkatelep, hanem a hazája, ide kötődik, itt szeretne boldogulni, ennek az országnak a javát akarja szolgálni.

Kire nem vonatkozik ez?

Például a multinacionális cégekre, meg a magyar politikai garnitúrára, amelyik kiszolgálja az előbbiek érdekeit.

Magyarnak tartja a cigányokat?

Azokat igen, akik azt gondolják, hogy ez az ő hazájuk, és nem olyan országnak tartják, amit kiszipolyozni, lerabolni, legyilkolni kell. A haza azt jelenti, hogy az ember a hazájáért áldozatokat is képes hozni.

Mik ezek az áldozatok?

Például, hogy az ember dolgozik.

Tehát azok, akik válságrégióban élnek, esetleg iskolázatlanok, nincs munkájuk, vagy sok gyerekük van, és ezért sok szociális juttatást kapnak, nem magyarok?

Lehet ezen rugózni, hogy ki tartozik bele, meg ki nem. Elmondtam, amit ezzel kapcsolatban el tudtam, én ezt egy befogadó szlogennek tartom.

Amikor cigánybűnözésről beszél, kapcsolatot feltételez a bűnözés és a származás között.

Ez egy kriminológiai fogalom, amit a jogi egyetemen vagy a rendőrtiszti főiskolán tanítottak. Nem azt jelenti, hogy minden cigány bűnöző, hanem hogy vannak a cigányságra jellemző speciális bűnelkövetési formák, amiket a rendőrségnek ezáltal speciálisan kell kezelni. Azt mondjuk, hogy ez a jelenség sajnos létezik, sőt, burjánzik Magyarországon.

Már a 80-as években megállapították, hogy az azonos szociális helyzetű csoportok körében ugyanakkora a bűnözés aránya, vagyis a bűnözésnek nincs etnikai oka. Mivel sok cigány él mélyszegénységben, sok megélhetési és egyéb bűncselekményt követnek el cigány elkövetők.

Lehet mindenféle tanulmányokra hivatkozni, de én azt gondolom, hogy ha azt halljuk, hogy késelés, uzsorázás, fatolvajlás, színesfémlopás, két család tömegverekedése, akkor – ne legyünk képmutatóak – mindannyian tudjuk, hogy ezek az elkövetők cigányok lehettek. Ez nem előítélet, ez tapasztalat, ez az igazság. Csak erről hallgatás van, és abban a Jobbiknak és a Gárdának történelmi szerepe van, hogy a hallgatásnak ezt a falát áttörtük.

Ugyanekkora hallgatás van a valóságról is, ami sokkal kevésbé népszerű, látható és megfogható: hogy a bűnözés nem etnikai kérdés. Fémet lopni, fát lopni, elvenni a szomszéd uborkáját…

Szociokulturális kérdés, ebben egyetértek…

Ha érti, hogy nem etnikai, akkor nem iszonyatos felelőtlenség mégis a származásra, a cigányokra kihegyezni a problémát?

Ez nem a bőrszín problémája, a cigánybűnözést nem minden cigányra értjük. Én már eljutottam oda, hogy ha ez a szó az akadálya a megoldásnak, akkor lemondok róla, a lényeg, hogy oldjuk meg.

Az Index teljes interjúja ide kattintva olvasható.

Origo: Beteges provokációnak tartja a melegtüntetést és szerinte egy cigányvicc belefér, mert a humornak helye van a politikában, de visszautasítja, hogy pártját valaki szélsőségesnek nevezze. Szerinte a Jobbik a faltörő kos a magyar politikában, de közben azt mondja, hogy az EP-választáson elért 15 százalékos eredményüket nem szabad túlértékelni. A megérzéseiben akkor is hisz, ha a számok mást mondanak, és nem gondolja, hogy a Magyar Gárda bárkinek az érzékenységét sértené. Interjú Vona Gáborral, a Jobbik elnökével.

Szélsőséges pártnak tartja a Jobbikot?

Egyáltalán nem. Az a szélsőséges, aki az alkotmányos rend megdöntésére tör erőszakkal, törvénytelen eszközökkel. Mi betartjuk a demokratikus játékszabályokat, pártot alapítottunk, bejegyeztettük a bíróságon, választásokon indulunk, betartjuk a törvényeket. Ha azt mondja valaki, hogy radikálisak vagyunk, azt vállalom. De nem azért, mert habzó szájjal születtem vagy Molotov-koktél volt a jelem az óvodában, hanem azért, mert a helyzet radikálisan rossz és úgy érezzük, hogy csak radikális beavatkozással lehet kimenteni az országot ebből a helyzetből.

A Magyar Gárda Egyesületet azért tiltották be, mert a bíróság kimondta, hogy a gárda tevékenysége Tatárszentgyörgyön törvényt sértett, félelemkeltő volt.

Első fokon, ne előlegezzük meg a július 2-i másodfokú tárgyalás eredményét.

Nem szeretném megelőlegezni, de az első fokú ítélet szerint önök ebben az esetben átlépték a törvényesség határát. Rengeteg támadás érte a Jobbik és a Tettrekész Rendőr Szakszervezet megállapodását is. (A Legfőbb Ügyészség szerint a megállapodást fel kell mondani, mert sérti a szakszervezet alapszabályát.)

A Tettrekész Rendőr Szakszervezet minden pártnak elküldte a megállapodás-tervezetét és azt mondta, hogy szakmai alapon szeretnék a közbiztonság megerősítésére vonatkozó javaslataikról egyeztetni. Bárki válaszolhatott volna, de mi voltunk az egyetlenek. Mind a Magyar Gárda Egyesület, mind a TMRSZ és a Jobbik között született megállapodás elleni támadás bírósági, ügyészségi hercehurca a jelenlegi kormány politikai megrendelésére, nyomására, akaratából indul sajnos, és bízom benne, hogy egy politikai változás megálljt fog parancsolni ezeknek a folyamatoknak. Képmutatóak vagyunk, ha számon kérjük ezt a megállapodást a Jobbikon. Magyarországon az egész szakszervezeti hálózat bűzlik a politikától, a mi megállapodásunk viszont nyilvános. Közösen vállaljuk, arccal, névvel. Szerintem ez korrekt. Ha már a szakszervezetek politikai tevékenységet folytatnak, legyen átlátható az is, ne pedig zavaros, maffiaszerű homály fedje.

Pont önök bírálták többször a rendőrséget arra hivatkozva, hogy politikai megrendeléseket teljesít, amiből következik, hogy önök szerint a rendőrségnek politikamentesnek kell maradnia.

Így van.

Ezt az elvet ezek szerint sérti ez a megállapodás.

Nem, mert szakmai együttműködésről van szó. Közbiztonsággal kapcsolatos törvényeket a politikai pártok tudnak hozni, a szakszervezet nem tud. Ha egy szakszervezetnek valamilyen célja van ebben a világban, akkor kénytelen olyan szervezetekkel együttműködni, amelyek ebben partnerei lehetnek. Bízunk benne, hogy a Jobbik minél előbb ilyen partner lehet, hogy a törvényhozásban aktív, alakító szerepet tölthet be.

Az Origo teljes interjúja ide kattintva olvasható.