A kettévágott falu - avagy történelmi mese magyaroknak

2010. május 23. - 03:56

Azt hiszem, nincs olyan magyar széles e hazában, aki ne hallott volna a kettévágott falu, Nagyszelmenc és Kisszelmenc történetéről. Ám ha mégis akadna ilyen, olvassa el az alábbi rövid áttekintést.

Nagyszelmenc ősi magyar falu, amely jelenleg Szlovákiához, a Kassai kerület Nagymihályi járásához tartozik. 2001-ben 604 lakosából 586 vallotta magát magyarnak. 1910-ben Nagyszelmencnek 844, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Ung vármegyéhez tartozott. A trianoni békediktátum nyomán Csehszlovákia része lett, az első bécsi döntés adta vissza egy rövid időre Magyarországnak. 1946-ban a községet kettévágta az újonnan meghúzott csehszlovák-szovjet határ. A 800 lakosú Nagyszelmencet és Kisszelmenc egy részét Csehszlovákiához, a 300 lakosú Kisszelmenc nagyobbik felét pedig a Szovjetunióhoz csatolták. A szovjet határőrök az új határon egyetlen nap leforgása alatt hat méter magas deszkapalánkot építettek. A deszkából épített fal azt is megakadályozta, hogy az egymástól elszakított testvérek, rokonok, ismerősök láthassák egymást.

A település két részét egészen 2005. augusztusáig szögesdrót választotta el. A kettévágott település ügyével, a megoldás elhúzódásával jelentések tucatjai foglalkoztak a nemzetközi médiában. A szögesdrót eltávolítását csak azután kezdték el az ukrán hatóságok, hogy a két kormány határátkelő létesítéséről állapodott meg. A két elszakított település között 2005. december 23-án, nagy ünnepséggel nyitották meg az új határátkelőt, mely véget vetett a hatvanéves szétszakítottságnak. Az átkelőt gyalogosok és kerékpárosok vehetik igénybe. Szlovákia Európai Uniós csatlakozása miatt az ukrán oldalról továbbra is vízumot kell váltani a határátlépéshez.

És most játsszunk el egy gondolattal. Képzeljünk el egy szelmenci családot, nevezzük őket mondjuk Csonkáéknak. Tegyük fel, hogy a Csonka családban a múlt század tízes éveiben született három fiúgyermek; István, Ferenc és László. Ahogy a népmesékhez illik, a legkisebb fiú, László elindult szerencsét próbálni. A második világháború után a nyakába vette a világot, és meg sem állt Amerikáig. A tengerentúlon élő Csonka László ma a siker legteljesebb reményében folyamodhatna magyar állampolgárságért.

A kisszelmenci Csonka család ma élő legidősebb tagja Csonka István. A 98 éves Pista bácsi soha életében nem tette ki a lábát szülőfalujából, mégis, nem kevesebb, mint öt országnak volt állampolgára az elmúlt csaknem egy évszázadban. 1912-ben született, az Osztrák-Magyar Monarchiában. A trianoni döntés után csehszlovák állampolgár lett belőle. Az első bécsi döntés nyomán rövid időre újra a Magyar Királyság területén találta magát. Kisszelmenc 1946-ban a Szovjetunió fennhatósága alá került, így vált Pista bácsiból szovjet állampolgár. Végül, amikor a Nagy Testvér atomjaira hullott, Csonka István ukrán állampolgár lett. Szlovákia uniós tagsága óta vízumot kellene igényelnie ahhoz, hogy meglátogathassa Nagyszelmencen élő rokonait. Magyar állampolgárság elnyerésére 2004. decembere óta reményt sem lát a szülőfaluját soha el nem hagyó kárpátaljai magyar.

A középső testvér, Csonka Ferenc sem volt soha az öccse példáját követni akaró kalandvágyó férfi. Illetve úgy is fogalmazhatnánk, hogy a bátyjához hasonlóan kalandvágyból ő is itthon maradt. Valamivel "szerencsésebb" sors jutott neki, mert Kisszelmenc nyugati végében lakott, így nem kellett soha a Szovjetunió területén élnie. Csakúgy, mint a bátyja, ő sem hagyta el soha szülőföldjét. Jelenleg az úgynevezett Szlovákia és az úgynevezett Európai Unió állampolgára. És most azt üzeni neki egy Robert Fico névre hallgató ázalag, hogy ha folyamodni mer a magyar állampolgárságért, akkor elveszik tőle a szlovák állampolgárságot. Azzal fenyegetik, hogy hazátlanná teszik a szülőföldjét soha el nem hagyó magyart.

A Gonosz humora igen beteges.

"Egy Szelmencből lett a kettő, egyesítse a Teremtő
Áldjon Isten békességgel, tartson egybe reménységgel
Mi reményünk megmarad, összeforr mi szétszakadt
Két Szelmencnek kapuszárnya, falvainkat egybezárja"

(Felirat a a kisszelmenci fél székelykapun, amelytől 20 méterre, a nagyszelmenci oldalon áll a másik fél kapu.)