A félelemkeltésről

2010. június 12. - 09:55

Paff! Na, ismét kaptunk a pofánkra, mint azt már kéthetente megszokhattunk a város lapja kilencedik oldal alján. Most a mellény miatt. Volt már a bakancsos, vicces keresztes-lovagokkal való szájtépés, meg a Jobbikotazmszphívtaéletre rágalom, de egyvalamiben minden cikk azonos. Ki kell emelni végső, de igen fontos mondanivalónak, hogy van két mumus, aki olykor elmarasztaló szóval illetni meri szeretett Viktorunkat. S azt a két fő gonoszt - mindenféle megalapozottság nélkül - összefüggésbe kell hozni egymással. Mert mindegy, ki mer szembeszállni a magukfajtákkal, az csak ugyanazon az oldalon állhat.

Nem létezik más, csak fekete vagy fehér. Mint ahogy vannak a romák és nemromák. Manapság ez a „magyar” szó hivatalos, nemrasszista, de megalázó megfelelője. Vannak a fideszesek és nemfideszesek (ez utóbbiaktól mentsen meg a nemromák istene mindenkit).

Na, de nem is ez a lényeg, nem az én tisztem felnyitogatni a naiv, elvakult Petrománlászlók „feljebbvalóvagyok” hályoggal benőtt szemét. Ők valami óvodás csakazértissel kötnek bele rútul mindenkibe, aki más nézeteket vall.

Tegyük végre helyre ezt a mellény dolgot.

A magyar férfi népviselet évszázadok óta a fekete nadrág, fehér ing, fekete mellény, hosszú szárú bőrcsizma. Nem gondolnám, hogy bárki ebben kivetnivalót találhat.

„A leigázott népeknél fordult elő, hogy megszabták, ki milyen ruhát viselhet, illetőleg hogy betiltottak egy (önkényuralmi jelképet nem tartalmazó) népviseletet. A jogszabály az egyéni önmegvalósításhoz való jogot súlyosan sérti, és olyan szinten avatkozik bele az emberek privát szférájába, amely egy demokratikus szabadságjogokat tiszteletben tartó államban elképzelhetetlen.” /Cservák Csaba alkotmányjogász/

Azokról a képviselőkről, akiknek kitűzője egy egymással összeforrasztott magyar és izraeli zászló volt, nem szól a fáma. Pedig szerintem ez az igazán vérlázító, nem pedig egy fekete mellény.

N. T.