Az alábbiakban egy jól ismert antirasszista viccet fogok vuvuzelára aktualizálni. Igen, tudom, rasszista vagyok, meg még neon-náci és masiniszta is, olyannyira, hogy máris elhatárolódom magamtól. Csak előbb még bepötyögöm ezt a kis karcolatot, melyben egy néger és egy fehér ember beszélget. Azazhogy bocsánat, legyünk polkorrektek. Egy fehér ember és egy afro-afrikai cserél eszmét. Aszongya az afro-afrikai:
- Amikor megszületek, fekete vagyok. Amikor megijedek, fekete vagyok. Amikor lesülök a napon, fekete vagyok. Amikor fázom, fekete vagyok. Amikor beteg vagyok, fekete vagyok. Amikor meghalok, fekete vagyok. Ezzel ellentétben te, amikor megszületsz, rózsaszín vagy. Amikor megijedsz, falfehér vagy. Amikor lesülsz a napon, vörös vagy. Amikor fázol, kék vagy. Amikor beteg vagy, zöld vagy. Amikor meghalsz, lila vagy. És még van pofád engem színesbőrűnek nevezni?
Mire a fehér:
- Na idefigyelj, te szerencsétlen hülye! Ha én kimegyek a futballstadionba, akkor szurkolok. Ha biztatni akarom a csapatomat, akkor rigmusokat skandálok. Ha szép megoldást látok, tapsolok. Ha nem tetszik a bíró ítélete, fütyülök. Ha kapufát rúg a kedvenc csatárom, felhördülök, de ha gólt fejel, akkor ujjongok. Ha vezet a csapatom, éneklek. Ezzel szemben te, ha kimész a futballstadionba, akkor fújod a vuvuzelát. Ha biztatni akarod a csapatodat, akkor fújod a vuvuzelát. Ha szép megoldást látsz, fújod a vuvuzelát. Ha nem tetszik a bíró ítélete, fújod a vuvuzelát. Ha kapufát rúg a kedvenc csatárod, fújod a vuvuzelát, de ha gólt fejel, akkor fújod a vuvuzelát. Ha vezet a csapatod, fújod a vuvuzelát. És még van pofád magadat civilizált embernek nevezni?