A hatalom arroganciája újabb megnyilvánulásával búcsúzott Robert Fico szlovák kormányfő a felvidéki magyaroktól Révkomáromban. A Cirill és Metód szoborcsoport engedély nélküli felállításával bebizonyította, hogy kormányzása alatt a hatalmi arrogancia volt a meghatározó. Ehhez az utolsó pillanatokig ragaszkodott.
Július 4-én a révkomáromi Kossuth téri körforgalomban leplezték le Szent Cirill és Metód szobrát, amely eredetileg a helyi Matica Slovenská székházának erkélyét díszítette. A hatalomhoz az utolsó leheletéig ragaszkodó Robert Fico ünnepi pompával leplezte le a két hittérítő szobrát a komáromi körforgalomban. A város nem adott rá engedélyt és az illetékes állami szervek sem fogalmaztak egyértelműen a szobor elhelyezésének kapcsán. Fico jött és avatott, ellentüntetők kíséretében.
A hatalomhoz való ragaszkodás beteges dolog. A józanul gondolkodót is megtéveszti, és korlátlan hatalmi fölényének birtokában úgy ítéli meg, hogy mindent megtehet, bárkit eltaposhat. Sokan közülünk már találkoztak ilyen emberekkel, akár politikusról, akár egyházi személyről, akár csak egy hivatalvezetőről legyen szó. A hatalmat általában rossz célra használják fel az egész földkerekségen. Fico és kormánya hatalmát megfélemlítésre is felhasználta kormányzása idején. Szenvedő alanyai főként a felvidéki magyarok voltak, de a józanul gondolkodó szlovákok is áldozatául estek a gőgös úrnak.
Búcsúajándékot hagyott hátra a leköszönő miniszterelnök. Még utoljára, gondolta, odadörgöl egyet „szeretett” magyarjainak, és megmutatja, ki az úr az utolsó percekig. A hatalmi arrogancia szlovákiai történelmi példájává válik majd a komáromi szoboravatás. Minden bizonnyal még sokáig emlegetik majd magyarok és szlovákok egyaránt, akik elhaladva a körforgalomnál feltekintenek a két hittérítő szobrára.
Engedély nélkül, a törvényt be nem tartva is megtehették egyesek, hiszen ők a törvény képviselői, mondhatnánk Ficóra és csapatára. Nem foglalkoztatta őket, hogy beszerezzék a szükséges engedélyeket, vagy az sem, hogy éppen közlekedésbiztonsági szempontból kockázatos egy nagyméretű szoborcsoport elhelyezése a körforgalomban. Fittyet hányva legyintettek a szabályokra, és cselekedtek. Tegyük hozzá, elég gyorsan. Hiszen napokon belül füvesítettek és rendbe raktak mindent a körforgalomnál Fico tiszteletére.
A magyar ellentüntetők pedig fütyülhettek - ahogyan a kormányzásának idején, most sem zavartatta magát a már csak pár napig hivatalban lévő szlovák kormányfő.
Nesztek, magyarok, ez az én ajándékom! - gondolhatta Fico még utoljára, és megajándékozta Komárom városát a „kölcsönbe kapott” szoborral. Ilyet is láttunk, most már ezen is túl vagyunk. Bízzunk benne, hogy az ehhez hasonló politikai arrogancia örökre eltűnik a szlovák történelemből és a diktatúrát a demokrácia és a polgárok iránti felelősségtudás helyettesíti majd. Hogy Fico ajándéka hasonló sorsra jut-e, mint csahos kutyájának, Ján Slotának Trianon-emlékoszlopa? Azt majd az idő mutatja meg és a politikai akarat. A hatalmi fölényből pedig elég volt, erre egyértelmű választ adtak a választópolgárok is.
Viszlát, Robert!
Karaffa Attila, Felvidék Ma