Hír: Tegnap kétségbeesett levelet kaptam drótpostámon, hogy jelenlétemmel lelkileg segítsek azzal a "Nemzet Lelkészének", Hegedűs Lórántnak, hogy főhatóságának történő beszámolóján sokadmagammal legyek jelen a hívekkel szimpatizánsokkal együtt.
A valóság: Bár nem voltam végig jelen az egyházközösség rendszeresen tartott, így ez évben is megszervezett munkabeszámolóján, de itt és most – hála Istennek – nem került sor keresztre feszítésre. Mindenesetre Hegedűs Lóránt kérdésekre adott válasza sok olyan gondot, problémát felvet, ami valóban a széles nyilvánosság figyelmébe ajánlható.
Már a bevezető felvezetés szolgálata is sejtette a valóban nagy számban megjelent hívekkel, hogy itt nem sima ügyről van szó. Mivel nem vagyok helyzetemnél fogva bennfentes a református egyház és a zsinat ügyeiben – viszont a hosszú évtizedek alatt megalapozottnak gondolt élmény anyag alakult ki bennem -, néhány kérdés bizony a mai nap élménye hatására nem megkerülhető.
A Hazatérés Templomának Hegedűs Lóránt szolgálata idején, de már általam nagyra becsült püspök édesapja idején kialakult egy, a hazai egyházi gyakorlattól élesen eltérő karizmája. Nevezetesen annak hangsúlyozása, hogy milyen fontos egyházi tevékenység a minket körülvevő való világról történő pontos helyzetfelismerés és a közösség híveinek magyarságukból történő logikus aktivizálása, véleménynyilvánításuk segítése. Ezért aztán nem meglepő, hogy a hazánkban tudatosan leépített szolidaritást a belvárosi egyházközösség gyülekezete nemzetünk legfontosabb ügyeiben tudatosan újjáteremtette.
A palesztin szolidaritási nap sikeres megszervezése, a Trianon gyalázatának 90. évfordulójára megszervezett gyönyörű emlékünnepség, melynek fényét a kárpátaljai Credo együttes szolgálata emelte, az árvízkárosultak sajátos segítése, a politikai foglyok iránt érzett együttérzésen alapuló lelkészi börtönlátogatás és a bolsevista bíróság által koncepciós perben elítélt Magyar Gárda tagjai iránt folyamatosan kifejezett rokonszenv jelzi (korántsem a teljes a felsorolás) a gyülekezet – hála Istennek – a történelmi egyházak, így a református egyháztól eltérő hiterősítő gyakorlatát. Álláspontom szerint az Összmagyarságunk előtt álló történelmi feladatok nem teszik lehetővé az egyházak közönyét, mert kiemelt szerepet kell vállalniuk abban, hogy nemzetünk végre valóban betölthesse Isten által is rászabott küldetését. Ezt a szerepet csak úgy tölthetik be, ha magyar egyházként „politikus” egyházzá válnak, mert ez Istennek tetsző, rájuk szabott küldetésük, és mert nem térhetnek ki korunk kihívásai elől.
Sokadszorra kell hangsúlyozni valamennyi magyarországi történelmi egyház iszonyatos történelmi bűneit és ellenállása feladását a bolsevizmus évtizedeiben. Nem kerülhető meg továbbra sem a személyes felelőssége azon egyházi személyiségeknek, akik behódolva a bolsevik hatalomnak nagy létszámban váltak alkalmatlanná további szolgálatukra. Ez alól egyetlen egyház sem kivétel. Mind a rákosi korszak alatti, mind pedig a főként a besúgásokra a kádár korszakban kiépült Állami Egyházügyi Hivatal működése alatti iszonyatos bűneikkel szembe kell nézniük, mert csak így tölthetik majd be történelmi küldetésüket.
Ilyen súlyos balanszokkal terhelten és azokkal nem szembe nézve nem is értem azt a beteges hatalommániát, a hierarchiával történő visszaélést. A hírek szerint újra vád alá kívánják helyezni a bűntelenségét bizonyító Hegedűs Lóránt lelkészt, a korábbi egyházi döntést tollvonással visszavonva, úgymond „szélsőssége” miatt.
Megnevezem a Zsinat két lándzsaforgatóját – hogy nevüket, ahogy eddig sem úgy később sem felejthessük el – Szabó István püspök és Tőkéczky László főgondnok személyében, akik a bűntelenség visszavonói voltak, mindketten visszaélve az egyházban betöltött szerepükkel.
Ugye mindenki jól emlékszik Tőkéczky professzor pártsemlegességére, mert az a gyanúm, hogy az egyházat „politikamentessé” tenni óhajtó vezetők igencsak mérgezett tőrrel rontottak neki rendszeresen a Magyar Gárdának és az őt megálmodó szerintük „szélsőséges” Jobbiknak.
A mai meghallgatás és a vizitáló egyházi bizottság nem tekintette feladatának helyesen a Hazatérés Temploma gyülekezetének politikailag is motiválható szolidáris tevékenységét, de a közösség szolgálatára felesküdött Hegedűs Lóránt esetleges újra perbe vonásának lebegtetése mélyen el kell, hogy gondolkoztassa a híveket az elkerülhetetlen szembenézés, az egyházi vezetők bűneinek megnevezésével illetve az érintettek sürgős visszavonulása kapcsán.
Én magam hamarosan hallatom hangom társaimmal, hogy saját portámon seperve ezt a folyamatot éles helyzetet teremtve, meggyorsítsam.
Reiner Péter
Forrás: Nemzeti InternetFigyelő