A jó magyar pálinkának nincsen párja

2010. szeptember 8. - 11:00

Eredetvédelem és névvédelem Európában! Hogyan, mivel értük el ezt a sajnos csaknem egyedülálló sikert? A pálinka eredetvédett hungarikum, foglaljuk össze a lényeget:

Kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes- és vadgyümölcs, szőlő- és aszúszőlő-törköly használható fel pálinka készítéséhez. Csak az a törköly- és gyümölcspárlat nevezhető pálinkának, amelyet Magyarországon cefréztek, pároltak, érleltek és palackoztak - mondja ki az idevonatkozó jogszabály.

Ha kisüsti az ital, akkor legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állították elő. Érlelt a pálinka, ha legalább 6 hónapig pihentették 1000 liternél kisebb, vagy legalább 12 hónapig 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. Ópálinkának az a törköly- vagy gyümölcspálinka nevezhető, amelyet legalább egy évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy két évig 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.

A ma már hungarikumnak számító ital általában 40-50-es szeszfokú, de 37,5 és 86 fokos is előfordul. Adózási okai vannak annak a kevéssé érthető ténynek, hogy a kereskedelmi forgalomban 37,5-55 fokos párlatokat is lehet kapni. Ám a falusi gyakorlatból tudható, hogy minőségi eredménnyel bérfőzésben ritkán képzelhető el ennyire alacsony szeszfok. Ha tudniillik a főzető az alszeszt ilyen mértékben engedteti rá a jó minőségű közép frakcióra, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a gyümölcsös zamatok helyett ecetes ízű "kerítésszaggató" végeredményt kap. Nem véletlen tehát az optimális 47-50-es szeszfok.

Számos olyan szeszes italt is pálinkának neveznek a vásárlók, amelyek hivatalosan nem viselhetik ezt a nevet. Ilyen például a mézes pálinka. Akkor különösen vigyázzunk a névhasználattal, ha például vilmoskörte aromát tesznek krumpli vagy más alapú szeszekhez - ilyenkor a "végeredmény" egyszerűen csak szeszes ital, ha mégoly jó nevű cégtől is származik.

A jó pálinka átlátszó és színtelen - az érlelt és az ágyaspálinkák esetében aranysárga, mint a "konyak". A címkén fel kell tüntetni a készítő vagy a forgalmazó nevét, elérhetőségét, az áru alkoholtartalmát.

Hogyan kell fogyasztani ezt az italt? Először is, mértékkel. A jó minőségű, de csak a jó minőségű pálinkát nem kell behűteni, ez tévhit! Ekkor ugyanis nem érvényesül a lényeg: a gyümölcsös élvezeti érték. A legjobb 16-18 Celsius fokon felszolgálni.

A pálinka vásárlásánál fontos figyelmeztető az ár. Magas adótartalmú termékről van szó: fél liternél az adó minimum 700-1000 forint, és ehhez jön minden más, no és a haszon. Ezért a túl olcsó pálinka gyanús!

Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség igazgatója azt állítja: egy évben 1,5 deciliter/fő az eladott kereskedelmi mennyiség Magyarországon Ennél jóval több a bérfőzésből származó: fejenként évente 1 liter. Míg a kereskedelmi forgalom növekvő tendenciát mutat, a bérfőzésből származó fogyasztás csökkenőt.

Extrák:

Egyre "vadabb" alapanyagokból főznek pálinkát az erre specializált cégek: az őszi pálinkafesztiválokon bizonyára sokan megkóstolják a berkenye, galagonya, fehéreper, erdei szamóca és más gyümölcs lepárlásából származó ritkaságokat. A klasszikus alma, szilva, barack, körte és meggypálinkák szinte sehol nem hiányoznak a kínálatból.

Eredetvédett pálinkák

Jelenleg hat ilyen tájegységet és gyümölcsfajtát tartanak nyilván: szatmári szilva, kecskeméti barack, békési szilva, szabolcsi alma, gönczi barack és újfehértói meggypálinka. Ilyen néven csak az azon a tájon termett, különlegesen zamatos gyümölcsből párolt ital hozható forgalomba.

Kóstolás és más trükkök

Figyeljünk az első hatásra, gyomrunk azonnal jelzi, ha minőségi probléma van. Az a pálinka, mely görcsbe rántja a gyomrot, majd pedig borzongást, fejrázást, harákolást vált ki, erősen problémás. A jó pálinka "sima, mint az olaj", nincs határozott édes mellékíze, de gyümölcsös jellegénél fogva mégis az érett gyümölcs illatát, édes ízét asszociálja.

Az utolsó cseppeket hagyjuk a pohár alján, majd pedig, kis idő elteltével szagoljuk meg a poharat. Ez biztos próba: ha gyümölcsillatokat érzünk, akkor nagy baj nem lehet, még akkor sem, ha a cefrekészítés során nem a legegyenesebb úton jártak el, és indításul - megakadályozva az ecetes erjedést - némi "cukor-startot" alkalmaztak. Ezt persze a törvény tiltja, de azt is tudja mindenki, hogy miért olyan drága a birs pálinka, valamint, hogy miért a legrosszabb pálinkák forrása az alma, ha nem kezelik megfelelően.

Természetesen a zárt láncú technológia, a nyomás alatti erjesztés megakadályozza az ecetesedést, de ez házi, illetve kisüzemi körülmények közt csak a legnagyobb jártassággal alkalmazható. Tegyünk nehezéket a cefréshordó jól, de nem légmentesen záródó fedelére, így ha az erjedés során túlnyomás lépne fel, távozhat a felesleges mustgáz, mert fel tudja emelni. Ez az egyik egyszerű trükk, hiszen amelyik cefrét muslincák milliói kezelik ecetté, abból csak "kerítésszaggató", szomszédriogató ital lesz.

Természetesen a technológia ennél jóval több fontos metódusból áll, most ezt itt nem részletezzük, ámbár pontosan az évszázados tapasztalatok tömege tette hungarikummá a magyar pálinkát.

JóMagyarÁru.hu