A bolgár Szenteste hagyományai

2010. december 25. - 20:27

Bulgária kelet felé tekint. Az ortodox, vagy más néven pravoszláv kereszténységet 865-ben vette fel és nyilvánította államvallássá I. Borisz bolgár fejedelem. A bolgár lakosság többsége a Karácsonyt és a Szentestét tartja a legfontosabb keresztény ünnepnek. A cikkben az ősi bolgár hagyományok és hiedelmek gyökeret ismertetjük röviden az olvasókkal.

December 24-én ünneplik a keresztény hit egyik legfontosabb ünnepét – a Szentestét. Ez a nap a családot, az otthon tűzhelyének melegét legjobban szimbolizáló ünnep Bulgáriában. A Jézus Krisztus születését megelőző örömnapot Bulgáriában Kis Karácsonynak (Malka Koleda), Száraz Karácsonynak (Szuha Koleda), Gyermek Karácsonynak (Deteska Koleda), Kracsun és Mali Bozsicsnak is nevezik.

Ezen a napon ér végett a negyven napos böjti időszak, amelyet november 15-én kezdődik. A Szentestére elkészített vacsora elfogyasztása kötelezően családi körben történik. A fogások bőségesek, mennyiségben nem szenvedhetnek hiányt az ünneplők. Az ételek készítését két szabály határozza meg – húshagyóak és páratlan számban kell elhelyezni őket az ünnepi asztalon.

Főtt hántolt árpa, babfőzelék, bulgurral és rizzsel töltött káposzta- vagy szőlőlevél, osáff (aszalt gyümölcsökből készített kompót) nem hiányozhat a bolgár családok ünnepi asztaláról. Hasonlóan helyet kap a fokhagyma, dió, méz, vöröshagyma, bor, pálinka és nyers árpa is. A ház asszonyának készíteni kell kenyeret, melybe egy pénzérmét, egy babszemet és egy gombot kell belesütni. Aki a pénzérmét találja meg a kenyér darabjában gazdag lesz, aki a babszemet leli meg egészséges lesz és aki a gombot, annak sok munkája fog akadni a következő évben.

Az ünnepi asztal megterítése előtt a ház ura egy farönköt gyújt meg a tűzhelynél, melyet budniknak, azaz jövendölőnek is neveznek. Miután szétkeverte a parazsat, azt szokták mondani: „Ahány szikra, annyi kiscsirke, annyi fiatal bárány, annyi borjú és annyi kisgyerek legyen e lakásban” – ez a mondat a termékenységet jövendöli meg. A körtefából, tölgyfából vagy bükkfából hasított farönknek a közepén kis lyukat kell vájni és abba bort, tömjént, avagy olívaolajt kell beleönteni. Ezt a hagyományt manapság a városokban már fenyőfával helyettesítik.

Az ételeket a szoba délkeleti sarkában, a földön megterített abroszra kell tenni. Az abrosz alatt szénát kell elhelyezni, mely a jászlat szimbolizálja, ahol Jézus Krisztus született. Az abrosz és az ételek fölé fel kell akasztani az otthoni védőszenteket ábrázoló kis ikonokat. A szoba négy sarkában egy-egy diót kell elhelyezni. A diók a világ négy sarkának a megvilágítását szimbolizálják.

Mielőtt elkezdődne az ünnepi vacsora, a ház legidősebb személye megszenteli az ételeket. A hiedelem szerint tömjént kell gyújtani, hogy füstje elűzze a falánk kis ördögöket az ételek környékéről, továbbá meggyengítse a Sátán és segítői (általában varázslók) erejét. A rítust azért végzik, hogy ne történjen semmi gonoszság a Karácsonyi ünnepek során. Ezután megszentelik a ház összes helyiségét, az istállókat és a jászlakat.

Az ünnepi kenyeret a ház legidősebb tagja töri meg és osztja szét a többiek között, s közben ezeket a szavakat mondja: „Jöjjél el, Istenem, hogy vacsorázzunk”. Az első kenyérdarabot Szűz Mária ikonja alá kell helyezni, később ezt a fiatal lányok és nők a párnájuk alá teszik, hogy megálmodják a jövendőbelijüket. Mindenkinek meg kell kóstolnia az összes ételt, hogy szerencséje legyen a következő évben. A vacsora után mindenki feltör egy diót és megtudhatja belőle a jövendőjét, ha kerek és világos színű belülről a dió, akkor egészséges lesz a személy.

Amíg tart a vacsora, senki sem állhat fel, ha mégis szükséges, akkor lehajtott fejjel kell ezt megtenni, hogy a gonosz erők ne tegyenek kárt a jövő évi gabonatermésben és ne hozzanak éhínséget a falura. A szénából, amin a család elfogyasztotta a vacsoráját, tavasszal füzéreket kell fonni és fel kell akasztani a gyümölcsfákra, hogy jó és bőséges legyen a termés.

A hiedelem szerint nem szabad eltenni az ételeket az éjszaka során, mivel éjjel visszatérnek a halott hozzátartozók és ők is esznek az ünnepi eledelből.

Forrás: Kitekintő.hu - Malinov Viktor