Szárazajtán az 1944-es mészárlás áldozataira emlékeztek. Annak az évnek az őszén 13 ártatlan embert végeztek ki a Maniu-gárdisták az erdővidéki faluban. A második világháború után az 50 ezer fős, jobbára félkatonai román alakulat önkéntesei a második bécsi döntésért és Észak-Erdély Magyarországhoz csatolásáért álltak bosszút.
A falu lakói a 13 tömbből álló emlékmű előtt emlékeztek az ártatlan áldozatokra. Hatvanöt évvel a tragédia után először román koszorú is került az emlékhelyre. A hivatalos megemlékezések előtt egy héttel a Kovászna megyei Prefektúra és a rendőrség román képviselői hajtottak fejet a mártírok emléke előtt.
Forrás: Mediatica.ro
1944. szeptember 12. és november 14. között a román és szovjet csapatok által megszállt Észak-Erdély területén élő magyarság a Maniu-gárdisták és a román csendőrök barbár kegyetlenkedéseinek prédájává vált. Terrorkülönítmények járták a magyarlakta falvakat, ahol a rablás és a vérfürdők tömeges méreteket öltöttek. Az ártatlan magyar lakosság a soviniszta román bosszúállás áldozatául esett.
A leghírhedtebb alakulat a Szászrégenből Romániába menekült vasgárdista ügyvéd, Gavril Olteanu vezette Iuliu Maniu Önkéntes Ezred volt, mely jórészt egykori vasgárdista banditákból tevődött össze. A Maniu-gárda székelyföldi büntetőexpedíciója a történelem legvéresebb tetteinek egyike volt, a legbrutálisabb kivégzések ott történtek, ahol Olteanu személyesen is megjelent.
1944. szeptember 26-án egy 30-35 főnyi különítmány Olteanu vezetése alatt Szárazajtán lőfegyverrel és baltával lemészárolt 13 székely lakost, majd mintegy hetven férfit hurcoltak el haláltáborba. Gyergyószentmiklós környékén a lakosság folyamatos vegzálása mellett további nyolc székelyt gyilkoltak meg. Szentmihály községben egy birtokost és három magyar gazdát végeztek ki. Csíkszentdomonkoson 11 embert, Gyergyószentmiklóson a téglagyárban három székelyt lőttek agyon. Magyarzsomboron három, Egeresen 13, Bánffyhunyadon 11 magyart mészároltak le a pribékek. Egyedül Maros-Torda vármegyéből 4000 magyart hurcoltak haláltáborokba.
Romániában 36 internálótábor működött, amelyekben ezrek lelték halálukat és sokakat Szibériába deportáltak innen. A leghírhedtebb internálótábor a Brassó melletti Földváron védőőrizet céljából létrehozott tábor volt. 1944 őszén a román hatóságok 40 000 magyart fogtak össze Erdélyben és deportáltak koncentrációs táborokba. Azóta sem szól értük a harang...
Forrás: NemNemSoha