A magyar megmaradás makacs akarásával emlékezünk a nemzetünket ért legsúlyosabb tragédiára az első világháborút követő úgynevezett békeszerződésre, amely a Trianoni palotában 1920. június 4-én köttetett. Ez a szerződésbe foglalt diktátum a magyar nemzeti néplélekben Trianon néven híresült el és maradt meg fájó sebként örökre.
A francia forradalomban vált először jól láthatóvá az emberiség erkölcsi hanyatlását elindító erők munkája. Ez a hanyatlás a huszadik század elejére érkezett olyan mélységekbe, hogy megvalósulhatott a kommunizmus.
Nehéz meghatározni, hol van az a pont az időben, ameddig hanyatlásról, majd kommunizmusról beszélhetünk. Azt viszont biztosan tudható, hogy hazánkban az első világháború idején jelentek meg az első fertőző gócai ennek az átkos ideológiának.
Józef Halász - mutatkozik be a rendőrtiszt a révkomáromi park sarkánál, amely az újonnan állított szent István szobrot veszi körül.
Majd tolmács segítségével közli velünk Szent István királyunk szobrának koszorúzási feltételeit.
A verdikt a következő: koszorúzhatunk, de nem tarthatunk beszédet, nem énekelhetjük el a magyar himnuszt, és zászlónk sem lehet.
Majd eszmefutatásából megtudhatjuk szigorának okát: nem jelentettük be a szlovák hatóságoknál jövetelünk célját.
Ha ez igaz, vajon mi alapján rendeltek el rendőri készültséget a szobor körül érkezésünk idejére?
A Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnökeként az Európai Parlamenti választások kampányában nyolcvannégy lakossági fórumon találkoztam és beszélgettem az ország legkülönbözőbb településein az ott élő emberekkel, hallgattam panaszaikat és ismertettem velük a Jobbik programját. Vasárnap választás volt és az eredmények visszaigazolták azt a nyomvonalat amerre a Jobbik vezetői jártak. Ott volt legeredményesebb a pártom, ahová személyesen eljutottunk és sikerült a magyarság érdekképviseletének új radikális módjáról, eszközeiről meggyőznünk a választókat.