kisebbségi politika
A dél-tiroli németek vezetőivel az Európai Unió kisebbségeinek jogairól tárgyalt a Székely Nemzeti Tanács küldöttsége észak-olaszországi látogatásán.
A Nemzetiségi kisebbségek jogai védelmével foglalkozó közös ukrán-magyar bizottság ülésén 18 év alatt először nem írták alá a nemzetiségi kisebbségek jogait illető megegyezést.
Az Új Szó értesülései szerint a Smer politikusai már korábban jelezték, hogy a tavaly elfogadott kisebbségi nyelvtörvénnyel nem értenek egyet.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem fog megszavazni egy kiüresített kisebbségi törvényt - jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Bár a szlovák kormány jóváhagyta a kisebbségi helységnevek listáját, a belügyminiszter és az államfő is szót emelt a rendelet ellen.
Felsoroltattak azok a jogok, melyeket az Európa Tanács tagállamainak kötelező módon biztosítaniuk kell a területükön élő nemzeti kisebbségeknek.
A határozat öt kisebbséget érint a Felvidéken: a magyarokon kívül a cigányokat, a ruszinokat, az ukránokat, valamint a németeket - hangsúlyozta Orosz Örs.
Az előterjesztés rendszerezi az egyéni és közösségi jogokat, bővíti és pontosítja az értelmező rendelkezéseket, meghatározza az oktatási, kulturális jogokat, és részletesen szabályozza a médiajogokat.
Mirkóczki Ádám a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámolóval kapcsolatos felszólalásában kifejtette, hogy nem szerencsés a cigányság és a nemzeti kisebbségek problémáit egy vitában megvitatni, mivel ezek között merőben más gondok, kihívások vannak, és más módszerek szükségesek ezek orvoslására.
Egyre kétségesebb a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvény sorsa. A késés legfőbb oka a szlovák kormánykoalíción belüli nézeteltérések és a jövő évi költségvetés átírása. Eredetileg 2012-es hatállyal szerették volna elfogadni, viszont a jelek szerint 2013 előtt aligha léphet életbe. A tervezet már hónapok óta a kisebbségi ügyekért felelős kormányalelnök fiókjában pihen - írja az Új Szó című pozsonyi magyar napilap hétfőn.
Közmunkavégzéshez és a gyerekek rendszeres iskolalátogatásához kívánja kötni a cseh kormány a jövőben a szociális segélyeket, amelyeket döntően a csehországi romák kapnak az államtól. Számos roma családnak ezek a szociális segélyek jelentik az egyetlen legális jövedelmet - írja a Právo című baloldali prágai napilap kedden.
Bugár Béla, a szlovákiai kormánykoalíciós Híd párt elnöke úgy véli: Pozsony és Budapest kapcsolatainak legnagyobb problémája az, hogy a felek teljesen eltérően látják a nemzeti kisebbségek jogainak kérdését.
Ivan Gasparovic immár sokadszor nem okozott kellemes csalódást a szlovákiai nemzeti kisebbségeknek. Amint egészen biztosan elvbarátait, Ján Slotát és nacionalista hordája tagjait sem lepte meg kellemetlenül. Gasparovic kizárólag „nemzetben gondolkodó” államfőként megtette a magáét. Azzal, hogy másodszor sem írta alá a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, egyértelművé tette, kizárólag a szlovák nemzetiségű szlovák állampolgárok elnöke ő. Ezért természetesen épp úgy nem jár ki neki a tisztelet a szlovákiai nemzetiségek tagjai részéről, ahogy ő sem tiszteli a szlovákiai kisebbségek tagjait.
Elutasította a karintiai szlovén kisebbség legnagyobb szervezete a kormány törvénymódosítási javaslatát a kisebbségi nyelvhasználati jogok új szabályozására. A Karintiai Szlovénok Tanácsa vasárnapi ülésén döntött erről. A szervezet szerint a parlamentben beterjesztett módosítási javaslat nem egyezik meg azzal a memorandummal, amelyet a tartományi kisebbségi vezetők, Karintia tartomány miniszterelnöke és a kormány áprilisban aláírtak.