egyházpolitika
Az állam helyett az adófizetők finanszíroznák a jövőben az egyházak működését Szlovákiában. "Azt javasoljuk, hogy ne az adóból, de az adóalapból lehessen minden magánszemélynek felajánlania egy százalékot" - ismertette az elképzeléseket az új modellről Daniel Krajcer szlovák kulturális miniszter hétfői pozsonyi sajtótájékoztatóján.
Nyolcvankét egyház nyújtott be az Országgyűlés általi elismerés iránti kérelmet tavaly december 20-ig a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény vonatkozó bekezdése értelmében - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) pénteken a kormányzati portálon.
Kedd hajnalban nem rórátéra harangoztak, mindössze az Országgyűlés üléstermében kongatták meg néhányan a vészharangokat, amikor a kormánytöbbség elfogadta az új egyházi törvényt. Lázár János fideszes frakcióvezető javaslata nyomán a történelmi egyházak rangjára emelkedett a Hit Gyülekezete névre keresztelt szekta, degradálva és pellengérre állítva ezzel a távoli múltra visszatekintő történelmi egyházakat.
A Jobbik szerint a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló sarkalatos törvény hétfő esti "botrányos" zárószavazása alkalmával "a Fidesz gyakorlatilag feltörölte a padlót a KDNP-vel" - jelentette ki az ellenzéki párt szóvivője keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Mirkóczki Ádám szerint ugyanis azzal, hogy hétfőn az utolsó pillanatban "Fidesz-nyomásra a kukába dobtak sok KDNP-nek különösen fontos módosító indítványt", azzal a nagyobbik kormánypárt nem csak a KDNP-t, hanem a saját szavazóit is cserbenhagyta. A Jobbik szerint ugyanis "nem sok olyan van kormánypárti szavazó van, amely a Hit Gyülekezetét a történelmi egyházak rangjára emelné."
„Meg fogják kapni az egyházi státuszt azok az egyházak, melyek az elmúlt húsz évben komoly társadalmi támogatást tudtak szerezni, köztük a baptisták és a Hit Gyülekezete” – mondta Lázár János tegnap kora délután, aztán a narancsos többséggel karöltve a zárószavazás előtti utolsó pillanatban megváltoztatta a parlament előtt lévő egyházi törvény alapkoncepcióját.
"Szégyellje magát!"- mondta Vona Gábor Lázár Jánosnak. A Jobbik-frakciót gyilkosok utódainak titulálta Fónagy János. A törvény záróvitájában többen bohócparádénak minősítették a kormánypártiak a törvény ügyében tanúsított előterjesztési és módosítási gyakorlatát.
Az elmúlt két hét hazai belpolitikai történéseit végiggondolva a napnál is világosabban látszik, hogy a magát „Nemzeti ügyek kormányának” hívó társaság nem csinál más, mint amit dicstelen elődei: a nemzetközi cionista világ- és országhódítók utasításait hajtja végre. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy míg a D-209-es, a Böszme és a Libatolvaj csürhéje nyíltan, minden szemrebbenés nélkül árulta el Hazánkat, Nemzetünket, addig Viktorunk nagyon ügyes kommunikációval nemzeti színekbe csomagolja a lényegileg ugyanúgy hazaárulással felérő kormánypolitikát. Ezzel a vezércsellel rengeteg jó szándékú, ám némileg naiv honfitársunkat csapja be a Fidesz, akik még vakon hisznek nekik…
A Jobbik szerint az egyházügyi törvényjavaslat módosító javaslatairól történt hétfői parlamenti szavazás közvetett bizonyítékot szolgáltatott azokra az országgyűlési választások előtti sajtóértesülésekre, amelyek a Fidesz és a Hit Gyülekezete közötti paktumról szóltak.
A Szent István Társulat Pásztorok című sorozatának új kiadványában ezúttal Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek mesél az ötvenes évekről, a békepapságról, a rendszerváltásnak hazudott hatalomátmentésről, s még sok minden másról.
Egy francia bíróság 4500 eurós bírság megfizetésére büntette Ploermel község önkormányzatát, mert anyagilag is hozzájárult II. János Pál szobrának felállításához. A bíróság szerint az anyagi hozzájárulás megsértette az állam és az egyház szétválasztásának elvét. A helyzetet „súlyosbítja”, állítják a bírák, hogy a szobor, amelynek talpazatához és keretéhez adott pénzt a község, egy vallási szimbólumot, keresztet tart a kezében.
„A vallás a legszemélyesebb közügy”, s az egyházak a társadalom és a közjó előmozdítói. A Jobbik a vallásfelekezetek ilyen típusú misszióját támogatni fogja. Kezdeményezzük a történelmi egyházakkal való konzultációkat, hogy programunkat megismertessük, és a közös célokat megfogalmazzuk. Úgy kívánunk dönteni és képviselni egyházügyi kérdéseket, hogy elsőként az érintetteket kérdezzük.