néprajz

Címerünk a magyar szürke

2012. január 11. - 15:12

A kiadvány a magyar szürke és a magyar népzene segítségével hívja fel a figyelmet hazánk csodálatos és kimeríthetetlen turisztikai lehetőségeire.

Bálint Sándor: Aratás

2011. július 11. - 07:02

Az aratás a parasztember életében és munkájában nagy esemény, amelyre még napjainkban, a gépesített munkatechnika korszakában is bizonyos áhítattal és komolysággal készül. Az élet, vagyis a mindennapi kenyér régi parasztok szemében Isten ajándéka, valamiképpen Krisztus test (Oltáriszentség), illetőleg jelképe (úrvacsora). A Miatyánkban is ezért könyörögnek a hívek.

Jónás Péter – Őstörténetünk és honfoglaló eleink élete

2011. június 29. - 11:57

A magyar népzene őrzi a zenei ősnyelv legtöbb elemét

2011. május 23. - 17:30

Juhász Zoltán kutatásainak eredményei bizonyították, hogy a magyar népzenének egyedülálló kapcsolatai vannak az eurázsiai földrész más népzenéivel, és ebben a kapcsolatrendszerben a magyar népzene központi helyet foglal el. A másik jelentős fejlemény, hogy az is egyértelműen kiderült, a magyar népzene - a maga teljességével - már évezredek óta a Kárpát-medencéhez tartozik. A népzenénk ősiségét megerősíti az a neve alapján nemrég beazonosított szkíta táncdallam is, aminek az igen közeli rokonai ma is megtalálhatóak a magyarságnál.

Ahol turista még nem járt - Mongólia felfedezése

2011. május 16. - 11:20

A húsvéti tojás története

2011. április 25. - 08:22

Szerte a világon a tojás az élet kezdetét és a világmindenséget jelképezi. Egy kínai hagyomány úgy írja le az eget és a földet, mint tojáshéjat és sárgáját, egy indiai mítosz szerint pedig egy hattyú keltette ki a kozmikus tojást, amelyből a világ létrejött.

Farsangi és téltemető népszokások

2011. február 28. - 02:04

A farsangi alakoskodás Magyarországon a 15. század óta ismeretes. Jellemzője, hogy olyan ünnepi időszak, amelyben a hétköznapi élettől eltérő dolgok történhetnek, felbomolhat a szokásos rend. Ahogy ilyenkor mondani szokták: "a feje tetejére áll a világ". A farsang a tél befejeződésére utal. Ennyiben a téli ünnepkör része, de már előre, a tavaszra utaló mozzanatok is megjelennek benne. Innen adódnak a határnapjai is.

Újévi szokásaink eredete

2011. január 1. - 14:15

Pezsgő pukkan, petárda durran, zajlik a visszaszámlálás és az újesztendő üdvrivalgással történő köszöntése. De vajon mindig így volt ez? Természetesen nem. Hiszen elődeink inkább az évszakváltásra koncentráltak erősebben, azokat búcsúztatták-ünnepelték, így a szilveszteri és újévi népszokások egyáltalán nem tekintenek olyan nagy múltra vissza, mint amilyenre először gondolnánk.

Névadási szokások Székelyföldön, 2010-ben

2010. december 31. - 12:47

Botond, Ákos, Balázs – átnézve a 2010-ben Csíkszeredában világra jött újszülöttek névjegyzékét, ezek a fiúnevek tűntek a leggyakrabban előfordulónak. A lánynevek között a Krisztina a nyerő, de igen gyakori a Vivien is.

Szilveszteri hagyományok, népszokások Magyarhonban

2010. december 31. - 01:02

A polgári év utolsó napja, Szent Szilveszter pápa ünnepe. Este óévi hálaadást tartanak a templomokban. Szilveszterkor és újévkor a szokások és hiedelmek célja, hogy biztosítsa a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, bő termést, az állatállomány szaporaságát. A népi kalendárium szerint szilveszter az újév első napjával összefüggő nap, ezért a két nap szokásai, hiedelmei gyakran azonosak, illetve mindkét napra érvényesek.

Néphagyomány - Szimbólumok a karácsonyfán

2010. december 25. - 21:05

A karácsonyi asztalra helyezett tárgyak, ételek és a fenyőfára felrakott díszek a néphagyományban az érkező esztendőt jelképezték. A magyar nép életében az ünnepnapokon azt a mélyen gyökerező hitet jelenítették meg, hogy az ember körül lévő, az ünnep kulisszáit jelentő tárgyak befolyással vannak a jövő történéseire. Karácsony ünnepén ezeknek a tárgyaknak és ételeknek a jelenléte adott biztosítékot arra, hogy a következő évben bőségesen lesz táplálék a család és a jószágok számára.

Közeledik Luca napja - Átkok, hiedelmek és népszokások

2010. december 11. - 03:11

Egy szent sokat elbír, legalább is a néphit szerint. Luca napja éppen december 13-án van, és 13 nap választja el karácsonytól is. Márpedig a 13 babonás és igen rejtélyes szám. Szerencsétlenségnek tartják, mert Jézus tizenkét apostolával együtt vacsorázott, és mint tizenharmadikat elárulták, és keresztre feszítették.

Katalin napja

2010. november 25. - 14:22

Szent Katalin a IV. században élt, hitéért mártírhalált halt. Okossága miatt volt a diákok, tudósok, egyetemek védőszentje. E naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák is kapcsolódnak.

"A magyar lóra termett, nem szamárra"

2010. június 12. - 11:02

„A magyar lóra termett, nem szamárra, Harcosként jött a világra” – dúdolja halkan a Kárpátia zenekar, mi pedig, akik tudjuk, menyire valós az idézet, ha mást nem is teszünk, de bőszen bólogatunk.

Lóra bizony, hisz népünk egész történelmét végigkísérik e nemes állatok. Ázsia messzi lankáitól, Szkítia magasfüvű sztyeppéin keresztül, szép Kárpát-medencénk bőventermő domborulataiig kísértek minket barátként, s nem kevesebb, mint egy életen át kitartó, hű társként.

Pünkösd eredete, hagyományok, népszokások

2010. május 23. - 02:19

A pünkösd az egyház számára az öröm ünnepét jelenti, így számos vigadozó népszokás fűződik hozzá. A szokások ma már kihalóban vannak, de az ember érzi, ünnepre, pillanatnyi csöndre, játékra, társaságra szükség van most is. Üzenetet hordoznak ezek az ünnepek, az ember és a természet szeretetét hirdetik, csupa olyat, amiben megkapaszkodhatunk, és amik által továbbléphetünk.