klímaváltozás
A világ elveszti az esélyt, hogy korlátozni tudja a globális felmelegedést, ha a következő öt évben nem lesz hajlandó bátor lépéseket tenni.
India és másik négy ázsiai ország jelentős veszélyekkel nézhet szembe a klímaváltozás okozta extrém időjárási körülmények miatt. A természeti csapások a külföldi befektetések elmaradását is hozhatják.
Vízhiányhoz vezethet a felmelegedés Európában: szakértők szerint a kontinens fontos édesvízkészletét képző alpesi gleccserek, tavak és források már most fogyóban vannak egyes vidékeken, a gleccserek fokozódó olvadása pedig végleg "elzárhatja a csapot".
Becslések szerint a növény- és állatfajok csaknem egyharmadának kipusztulása várható világszerte, ha a várt ütemben folytatódik a globális felmelegedés, sőt a genetikai sokféleség csökkenése ennél is jóval drasztikusabb lesz - derítették ki német kutatók.
A németországi Biodiverzitás és Éghajlat Kutatóközpont és a Senckenberg Természettudományi Társaság kutatóinak számításai alapján 2080-ra egyes fajok genetikai változatossága 80 százalékkal is zsugorodhat - hangsúlyozzák a Nature Climate Change című szaklapban megjelent cikkükben. Globális szinten ez az első tanulmány, amely a genetikai változatosság alapján mérte fel a biológiai sokféleség várható szűkülését.
Algériában cukrot követeltek egy erőszakos tüntetés résztvevői a múlt héten, ami az első látványos jele annak, hogy a 2008-as éhséglázadások idején beállított magasságokba emelkedett az alapvető élelmiszerek ára januárra. Az ENSZ szerint gabonahiány fenyegeti a világot, több mint 80 ország pedig készülhet az éhezésre, bár az idei évet még ki lehet húzni a felhalmozott tartalékokkal.
Alig maradnak az Alpoknak olyan területei az évszázad végére, amelyeket az év 365 napján gleccserek borítanak majd – ez derült ki a Nature magazinban közzétett legújabb kutatás szerint. A tudósok úgy vélik, hogy a globális felmelegedés komoly problémákat idéz elő a Alpok vonulatainál és várhatóan a gleccserek 75 százaléka eltűnik majd, a jégréteg ugyanis az olvadás miatt összezsugorodik.
Egy új holland tanulmány a víz, mint globális kérdés fontosságát hangsúlyozza. Marc Bierkens professzor és az Utrechti Egyetem csoportja a talajvizet, mint erőforrást vizsgálta, és azt találták, hogy kimerülésének sebessége 1960 és 2000 között több mint kétszeresére nőtt, a vízkészletből évente 280 köbkilométer víz tűnt el. A legtöbb víztároló esetében a kinyerésnek ez a sebessége messze felülmúlja utánpótlásukat.
A 2011. év madara a széncinege. A faj nem veszélyeztetett, nem csökken az állománya; alkalmazkodóképes, mesterséges odúkkal jól telepíthető. Szükségünk van egy olyan pozitív példára, ami igazolja, hogy mindannyian tehetünk korunk egyik legnagyobb kihívása, az élőhelyrombolás, a fajok eltűnése ellen.
Julian Cribb egyetemi tanár most megjelent új kötetében azt állítja, hogy katasztrofális élelmiszerválság elé néz a világ az évszázad közepén. A számításai szerint a 2050-es évekre 9,2 milliárd főre emelkedik a Föld lakossága, az élelmiszerek iránti igény pedig a duplájára nő, így nem áll majd rendelkezésre elég élelem ahhoz, hogy ellássa az emberiséget.
Soha nem látott sebességgel olvad a grönlandi jégtakaró a globális felmelegedés következtében – állapították meg brit kutatók, akik a térségbeli gleccsereken végzett mérésekre támaszkodva jutottak erre a megállapításra.
Túl ponttalanok a középtávú előrejelzések? Az év elején senki sem látta előre az extrém meleget, ez mutatja a profi időjósok korlátait is. A hosszú és hideg tél éppoly meglepetésszerűen érkezett, mint a különösen forró nyár - írja a világtudomány.hu.
Egyenlőtlenül emelkedik a tengerek szintje az Indiai-óceánban, milliókat veszélyeztetve az alacsonyan fekvő partvidékek mentén élők közül Bangladesben, Indonéziában és Sri Lankán.
A tó területe 1853 és 1987 között, azaz 134 év alatt mindössze 7 %-kal csökkent. Ezen időszak alatt mindvégig - tehát még 1987-ben is - a Föld negyedik legnagyobb tava volt.