szabadságjogok
Őszig is elhúzódhat az Európai Bíróságon a Sólyom László volt államfő 2009-es révkomáromi incidensének pere, amelyet hazánk indított Szlovákia ellen.
Amint Magyarországról van szó, azonnal felkorbácsolódnak az indulatok, és a világ minden haragjával rontanak rá hazánkra a hivatásos rettegők.
2008. december 21., Szijjártó Péter, a vasutassztrájk alatt, miközben a VDSZSZ az elégséges szolgáltatás minimálisan sem teljesítését sem vállalta:
"Elfogadhatatlan és tűrhetetlen, hogy a kormány semmibe veszi a sztrájkolók követeléseit és nem hajlandó érdemben tárgyalni a szakszervezetekkel. A kormánynak ez a magatartása a magyar emberek békés és nyugodt karácsonyát is veszélyezteti" - hangsúlyozta a Fidesz szóvivője, aki vasárnap sajtótájékoztatót tartott a rendkívüli bizottsági ülésről és "a munkavállalók alkotmányos jogainak védelme érdekében.
A politikus arról beszélt, hogy sem a vasúttársasági, sem a repülőtéri cégvezetők nem hajlandóak megegyezni a munkavállalókkal és megfontolni a feltételeiket. Ennek kapcsán leszögezte, hogy a sztrájk alkotmányos jog, és nyilván senki nem feltételezi, hogy az alkalmazottak "jókedvükben sztrájkolnának".
index.hu
Miközben a sajtó Budaházy futball-labdájával és a "hajszál híján" felrobbantott főkommunisták mártíromságával vonja el a nyilvánosság figyelmét, a kormány a T/1426. számú törvényjavaslattal szerdán a Rendőrségi törvény olyan módosítását kívánja átvinni a Parlamenten, amely elfogadása esetén az ötvenes évek totális diktatúráját, "csengőfrászát" hozná vissza Magyarországra a nyilvánvalóan amerikai nyomásra meghirdetett "terrorizmus elleni háború" jegyében.
Közel négyórás kihallgatás után egyelőre szabadlábon védekezhet az egy tavaly október 23-án állítólagosan csoportosan elkövetett garázdasággal vádolt Sziva Balázs, a Romantikus Erőszak és a Hungarica frontembere. Védője, Gaudi-Nagy Tamás szerint is koncepciós eljárás folyik a zenész ellen, s ennek a véleményének a kihallgatást végző nyomozó irányában is keményen hangot adott.
Tisztelt Dr. Baka András Úr, a Legfelsőbb Bíróság Elnöke!
Tisztelt Dr. Kovács Tamás Legfőbb Ügyész Úr!
Európai parlamenti képviselőként, az EP Szabadságjogi, Rendészeti és Igazságügyi Bizottságának tagjaként egyre növekvő aggodalommal figyelem a magyarországi politikai ellenzékhez tartozó Hunnia csoport ellen folyó, s igen hosszúra nyúló büntetőeljárást, amelyre hivatkozással több, mint fél éve börtönben tartják Budaházy Györgyöt s további 11 ellenzéki személyt. Nem tudok elfogadható magyarázatot találni arra sem, hogy az eljárás a nyilvánosság teljes kizárásával folyik, a fogvatartottak a sajtónak nem nyilatkozhatnak, a hatóságok ugyanis eltiltották őket ettől.
Az Európai Unió és Csehország vezetői 2009. október 29-én a Lisszaboni Szerződés aláírását cseh részről lehetővé tévő paktumot kötöttek, melynek értelmében a Cseh Köztársaságban továbbra is érvényben maradnak a II. világháború után életbe léptetett, Európa szégyenének nevezhető, az emberi jogokat lábbal tipró, a magyar és a német kisebbséget kollektíven háborús bűnösként megbélyegző, rasszista és diszkriminatív Benes Dekrétumok.
Dr. Kovács Tamás
A Magyar Köztársaság
Legfőbb Ügyésze részére
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!
Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII.törvény 17.§-a a következőképpen rendelkezik:
„Az állami szervek kötelesek az Európai Parlament képviselői részére a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.”
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) 2009. október 22-én beadványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendeletnek a 146/2009 (VII. 14). Korm. rendelet által módosított 10/C. § rendelkezésének alkotmányellenessége miatt, kérve annak utólagos, soron kívüli eljárásban történő megsemmisítését. A „Feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel” elnevezésű szabálysértés szerint, aki a bíróság által társadalmi szervezet feloszlatásáról hozott döntésében jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság október 12-ére a gyülekezési joggal kapcsolatos kérdésekről, megbeszéléseket kezdeményezett. Erre meghívták az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a Független Rendészeti Panasztestület képviselőit, továbbá három jogvédő szervezetet: a TASZ-t, a Magyar Helsinki Bizottságot és a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot, utóbbit Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető és Somogyi János együttműködő ügyvéd képviselte.
A találkozóról megjelent közlemény azonban nem tartalmazza minden lényeges elemét a megbeszélésnek. Olyan látszatot kelt, mintha látszólag csaknem teljes körű egyetértés lett volna a gyülekezési joggal kapcsolatos kérdésekben a rendőrség és a jogvédők között. A valóság azonban az, hogy ezzel szemben a jogvédő szervezetek, az ombudsman és a Független Rendészeti Panasztestület képviselői több tekintetben kritikus álláspontot ismertettek a BRFK tüntetésekkel kapcsolatos joggyakorlata tárgyában.
Önmagában jogellenes a feloszlatott Magyar Gárda egyenruhájának viselete, ezért jogszerűen oszlathatók fel azok a rendezvények, amelyeken a résztvevők ezt az uniformist viselik - közölte a Magyar Helsinki Bizottság.
A közlemény szerint a bizottság és a Nemzeti és Etnikai Jogvédő Iroda álláspontja az, hogy a feloszlatott Magyar Gárda uniformisának viselése önmagában jogellenes, mert ellentétes a feloszlatásról szóló jogerős bírói ítélet rendelkezésével. "Ezért azok a gyülekezések, melyeken a résztvevők az egyenruhát viselik, jogszerűen oszlathatók fel ugyanazon okból, amiért a Magyar Gárdát feloszlatták: az ilyen gyülekezés sérti mások szabadságát és jogait" - tették hozzá.